Tó-rend

Csepel-Szigetszentmiklós Kavicsbánya-tó

Tórendje!

Víztér kód: 13-111-1-4

Jelen Tórend az alábbi jogszabályok figyelembe vételével került összeállításra a helyi sajátosságokra figyelemmel!

  • 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről
  • A 2000. évi XLII. tv. a vízi közlekedésről,
  • az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről,
  • a 78/2008. (IV. 3.) Kormány rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről
  • 46/2001. (XII.27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól
  • 1995. évi LIII. tv. a környezetvédelmének általános szabályairól
  • 12/2014. (V.05.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról
  • 1/2012.(II.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Szigetszentmiklós Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
  • 27/2015. (X.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a közterületek és ingatlanok rendjéről
  • SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2012. (X.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE az állattartási hely kialakításáról

I. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA!

Különös tekintettel arra, hogy a tó és környezetének megőrzése és védelme, minőségének javítása alapkövetelmény az élővilág, az ember egészsége, életének megóvása, életminősége szempontjából az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását. Különös figyelmet követel meg a tó-és környezetének kezelése, minőségének fenntartása, magasabb szintre emelése egy élhetőbb szebb környezet fenntarthatósága!

A tó Budapest tartalék vízbázisán terül el. A természeti értékek és a terület megőrzése, helyreállítása, fejlődésének biztosítása minden magyar állampolgár kötelessége. Óvni és védeni kell ezen értékeket. Ezért különös figyelemmel kell lenni a tó környezetére és élővilágára, mivel tetteink határozzák meg annak jövőbéli alakulását.

Figyelemmel arra, hogy a tó-és környezete magánterület, így az itt élők és telekkel rendelkezőknek, vagy vendégeiknek, az ide látogatóknak nem csak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak, melyet úgy érhetünk el, ha betartjuk az ide vonatkozó szabályokat, ezzel is elősegítve a tó-és környezetének

A tó hatóságilag bejegyzett horgásztó, külön hatósági regisztrációs számmal rendelkezik! Ebből eredően elsődleges célja és feladata a horgászattal összefüggő feladatok végrehajtása és körülményeinek szabályozása a helyi sajátosságok figyelembe vételével!

Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a tó környezetében nem csak horgászok rendelkeznek tulajdonnal. Figyelemmel arra a tényre, hogy jelenleg a tó vizének megóvása, környezetének rendben tartása kiemelten fontos feladat, elengedhetetlen a nem horgász tagok közzé tartozó (továbbiakban: egyéb tulajdonosok) bevonása a tó-és környezetének működési költségeinek finanszírozásába. Csak akkor biztosítható a fentebb megfogalmazott alapvető célok elérése és fenntartása, ha nem csak a horgász közösség, hanem az egyéb tulajdonosi kör is kiveszi a részét a költségek megosztása terén!

Ennek elérése érdekében a későbbiek során kidolgozásra kerül egy külön szabályozás az egyéb tulajdonosok és a horgász közösséget tömörítő horgász egyesület között.

Amennyiben közösen és egységesen lépünk fel a fenti célok érdekében, kiemelkedő eredményeket érhetünk el, de ehhez szükséges a teljes közösség bevonása!

A közösségi együttélés általános szabályai, az egyéb törvények és jogszabályok, valamint a tó-és környezetének sajátosságai tette indokolttá az egységes tórend kialakítását!

A fentiek alapján 2020. február 01-től az alábbi szabályok lépnek életbe!

  1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
  1. A Tórend betartása mindazon személyek részére KÖTELEZŐ, akik a tóparton, szigeteken telekkel rendelkeznek, ott laknak, vagy ideiglenesen tartózkodnak (bérlő, vagy vendég, vagy egyéb minőségben van jelen)! Az ingatlan tulajdonosa vagy bérlője köteles betartani és betartásukról gondoskodni a nála tartózkodó személyek vonatkozásában a tórend szabályait!
  1. Az ingatlanokon a napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden olyan tevékenységtől mely mások nyugalmát zavarja! Rádió, televízió, egyéb szórakoztató eszköz vagy berendezés csak úgy használható, hogy az mások nyugalmát ne zavarja!
  1. Zajjal járó tevékenység folytatása (pl. zajos háztartási gépek kisgépek, építőipari gépek, nagy zajjal járó szerelési munkák végzése, stb) az alábbi időpontokban TILOS!
    1. Munkanapokon 20:00 órától másnap reggel 08:00 óráig,
    2. szombaton 20:00 órától másnap reggel 08:00 óráig.
    3. Vasárnap és ünnepnapokon 14:00 órától a következő munkanap 08:00 óráig.
    4. Kivétel a fentiek alól, ha azonnali beavatkozást igénylő életveszély, vagy kárelhárítás oka áll fenn!
  1. KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK
  1. Minden tulajdonos köteles a telekrészét érintő utak (szolgalmi utak) akadálytalanságát, az azon való közlekedés feltételeit biztosítani, különös figyelemmel a hatóságok (rendőrség, tűzoltók, mentők, közterület felügyelők, polgárőrök, halászati őrök, stb) munkavégzését illetően! A használó köteles az ingatlant és az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjedő közterületet tisztán tartani, gyom- és gaz mentesíteni, hó- és síkosság mentesíteni, valamint az ingatlant olyan módon megművelni, amely az ingatlanhasználati céllal összhangban van.
  1. A tó területén a halakra és a környezetre veszélyes permetezőszer, gyom irtószer, és egyéb vegyi anyag használata szigorúan tilos! A tulajdonos felelőssége, hogy csak olyan vegyszereket használjon a kert – vagy egyéb tevékenység alkalmával – amely kizárja a környezet károsítását. Fontos, hogy csak olyan vegyszereket alkalmazzon, mely nem károsítja a vízi környezet élővilágát! Tartsa be a vegyszeren található tájékoztatókat!
  1. Az építkezések, egyéb szállítások alkalmával keletkezett hulladékok, vagy építési anyagok azonnali elszállításáról azon tulajdonos köteles gondoskodni, akinél az így keletkezett hulladék felhalmozódott, vagy az építési anyag behordásra vár!
  1. A víz területén lábakon álló, vagy úszó stég (vagy napozó hely) létesítéséhez (a helyi Önkormányzati rendelet szabályai az irányadóak), létesítését az egyesület vezetőségéhez kell benyújtani az engedélyezési terv egyidejű benyújtásával egy időben. A már meglévő stégek, vízben álló napozók regisztrálása a közeljövőben megtörténik! Minden tulajdonos köteles a regisztráció érdekében legkésőbb 2020. december 31-ig bejelenteni a telkén található stég adatait az egyesület vezetősége felé, írásban, vagy az ezzel külön megbízott személy felkérése alapján a területre való bejutás lehetőségét biztosítani. A személyek elérhetőségét külön a tó környezetében kihelyezett hirdető táblákon, valamint az egyesület honlapján és a közösségi oldalakon közzé tesszük!
  1. A vízszint emelkedés emiatt víz alá került építmények, stégek stb. vízben maradt szerkezeteit a telek tulajdonosa köteles eltávolítani a balesetek és az esetleges mérgezések megelőzése érdekében, legkésőbb 2021. december 31-ig! Amennyiben a tulajdonos nem tesz eleget ezen kötelezettségének, hatósági eljárás keretén belül kerül felszámolásra a fentebb jelzett anyagok eltávolítása, melynek költsége a tulajdonost terheli!
  1. Balesetvédelmi szempontok figyelembe vételével a telkeken lévő kiszáradt fákat a tulajdonos köteles a külön szabályok alapján kivágni, vagy annak kivágást biztosítani egy arra szakosodott céggel!
  1. A Csepel-Szigetszentmiklós Kavicsbánya-tó elnevezésű nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen víztérkód: 13-111-1-4 az alábbi kíméleti terület került kijelölésre:
    1. A tavon a XI partszakasszal szemben lévő lévő náddal és egyéb vízinövényekkel benőtt „un: „Nudival” szemben található sziget területén egész évben a horgászat, vagy egyéb tevékenység folytatása Tilos!
    2. A kíméleti terület koordinátái:

N 47°22´52” E 19º03´59” től

N 47º23´01” E 19º04´03”-ig.

  1. A Kíméleti területet a térképen piros színnel körül határolt védett sziget területet jelzi. Bemutatása a honlapunkon a: www.csepeli-joszerencset-he.hu oldalon is megtalálható!
  2. A kíméleti terület a halak és más élőlények, madarak védelmének fokozása érdekében került kijelölésre. A kijelölt területen tartózkodni, vagy az ott található növényzetet, vízi világot megzavarni TILOS.
  3. A kijelölt terület csónakkal 20 méteren belül nem közelíthető meg!
  1. A TŰZGYÚJTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
  1. Az avar és kerti hulladékok nyíltéri égetése a 27/2015. (X.01.) Szigetszentmiklós Önkormányzati rendelete a közterületek és ingatlanok rendjéről az alábbiak szabályokat fogalmazza meg:

Idézet a rendeletből:

9. § (1) Belterületen avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és az ingatlanon belül lehet égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) Az égetés minden héten pénteken 8 órától 20 óráig történhet, amennyiben az időjárási viszonyok azt lehetővé teszik és ha a kerti hulladék, avar égetésre alkalmas, száraz állapotban van.

(3) A kerti hulladék elszállítására a helyi közszolgáltató által szervezett és meghirdetésre kerülő zöldhulladék elszállítási alkalmak is igénybe vehetők.

(4) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

10. § Az ingatlanok és közterületek tisztántartásával, az avar és a kerti hulladék nyílttéri égetésével összefüggő, 2. §- 9. §-ok szerinti önkormányzati hatósági hatáskört Szigetszentmiklós Város Jegyzője gyakorolja.

  1. A tűzgyújtás alkalmával a tulajdonos kötelessége gondoskodni az esetleges tűzveszély megelőzése érdekében megfelelő tűzoltási lehetőség biztosítását, pl. kerti csap. A tűzgyújtás alkalmával a tüzet felügyelet nélkül hagyni TILOS!
  1. A fenti rendelet betartása a tulajdonosok kötelessége!
  1. Tilos a szabad területeken (közterületeken) tüzet rakni, kivétel az erre kijelölt hely.
  1. Tilos az avar és kerti hulladékon kívül más szennyező anyag, vagy egyéb hulladék (pl. háztartási hulladék, műanyag, stb) égetése. Ilyen jellegű hulladékok elszállítása a tulajdonos kötelezettsége!
  1. A szabad területeken horgászó, vagy kikapcsolódni vágyó köteles az általa felhalmozott szemét összegyűjtését, tárolását az általa hozott szemetes zsákban megoldani! A keletkezett szemetet a tevékenység befejeztével köteles elszállítani! Az általa használt területet csak tisztán és rendezetten hagyhatja el! Sátorozás, vagy lakókocsi használata nem engedélyezett!
  1. A tűzgyújtásból adódó esetleges károkért az egyesület felelősséget nem vállal!
  1. A Tűzgyújtási tilalom figyelemmel követése a tulajdonosok kötelezettsége!
  1. Vízvédelmi szabályok a víz tisztasága és az élővilág védelme érdekében!
  1. Tilos a tóban mosogatni, mosogató, fürdő, mosóvizet, WC-k tartalmát a tóba engedni!
  1. Tilos ételmaradékot, bármilyen ételszármazékot a vízbe önteni (dobni), azzal halakat, vagy vízimadarakat etetni!
  1. Tilos háztartási szemetet, vagy egyéb veszélyes – a környezetet veszélyeztető – vegyszereket, egyéb anyagokat a tóba, vagy annak közelében szétszórni!
  1. A háztartásoknál keletkezett bármilyen szemét elszállítása a tulajdonos kötelezettsége! Az önkormányzat szemétszállítással kapcsolatos rendelkezéseit KÖTELES BETARTANI!
  1. Tilos a Tó-és környezetében olyan tevékenység folytatása, mely veszélyeztetheti a tó-és az ivóvíz bázis vízminőségét! (pl. ipari mérgek, veszélyes anyagok tárolása, gépjármű szerelés, az abból keletkező veszélyes anyagok tárolása st.)
  1. A tó-és környezetében csak olyan tevékenység folytatható, amely nem sérti vagy veszélyezteti a vízbázist!
  1. Gépjármű mosása a tó területén TILOS!
  1. A háztartásoknál keletkezett szennyvizet csak és kizárólag a jogszabályokban előírt feltételek mellett zárt szennyvíz tárolóban lehetséges tárolni! A tárolási feltételek biztosítása és a keletkező szennyvíz elszállítása a tulajdonos kötelezettsége a helyi jogszabályok szerint.
  1. Tilos a háztartásokban keletkezett szennyvizet a tóba, vagy annak környezetébe illegálisan kijuttatni, még akkor is, ha azt előtte valamilyen közömbösítő anyaggal kezelték (pl. Septifort, stb).
  1. Állattartási szabályokat a Szigetszentmiklósi Önkormányzat testületének 27/2012. (X.04.) rendelete tartalmazza! Állattartás kizárólag a rendeletben megfogalmazottak szerint történhet!
  1. Tilos a partszéli terep rendezésekor olyan anyaggal feltölteni a partot, mely a környezetre, a vízi élővilágra veszélyes! A part feltöltéssel kapcsolatos jogszabályi előírások betartása a tulajdonos kötelezettsége!
  1. A kutyatulajdonosok a tó környezetében kötelesek kutyáikat az ebtartás szabályai szerint tartani, vagyis:
  1. Bekerített ingatlanon a tulajdonos kötelessége, hogy a kutya sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.
  2. Gondoskodni kell róla, hogy a kutya közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki.
  3. Közterületen kutyát csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek területére bevinni pórázon vezetve is tilos.
  4. Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebre közterületen szájkosárat kell tenni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó felelősséggel tartozik.
  5. Gondoskodni kell a kutyaürülék azonnali eltávolításáról, illetve arról, hogy a kutya a közterületet ne szennyezze.
  6. A kutyát úgy kell tartani, hogy a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen (az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között).
  1. Kisebb halpusztulás (egy-két darab) esetén minden telektulajdonos köteles a saját területe előtt elérhető távolságban lévő dögöt a vízből eltávolítani és műanyag zsákban elhelyezni. A hal – vagy más hasznos víziállat pusztulását tömegesnek kell tekinteni, ha adott tevékenység vagy esemény legalább 50 kg/ha hal, illetve más hasznos víziállat pusztulását okozza. Ebben azesetben a 133/2013. (XII.29.) VM rendeletben megfogalmazottak alapján a horgász egyesület jár el. Elhullott tetem észlelésekor jelezzék az esetet halőreinknek, a továbbiakban járjanak el utasításuk szerint!
  2. A tavon működő horgász egyesület egyik kötelezettsége a víz minőségének ellenőrzése pl. rendszeres vízminta vételekkel! Esetenként előfordulhat olyan probléma, mely azonnali beavatkozást igényel a tó állagának megóvása érdekében, mely olyan költséget ró az egyesületre, melyet önállóan nem képes kivitelezni
  1. FÜRDÉSI, EGYÉB SPORTOLÁSI LEHETŐSÉG A TAVON

A természetes vizeken történő fürdési, vagy vízi sportolás lehetősége, csónakázás, egyéb vízi tevékenység rendkívül szigorú szabályokhoz mellett engedélyezhető. Tavunk nem rendelkezik olyan adottságokkal és engedélyekkel, mely a fürdőzést, a vízi sportok használatát lehetővé tennék!

Maga a tó kavicsbánya-tó, ezért a szabad partok nem alkalmasak pl. fürdőhely kialakítására, különös figyelemmel arra, hogy pl. hirtelen mélyül, így nem biztonságos az úszni nem tudók, vagy gyermekek részére!

Ezért kiemelten fontos cél, az emberi élet megóvása, mely minden tulajdonos, vagy a tóra látogató személye elsődleges feladata!

A felelőtlen magatartás nem elfogadható senki részéről!

  1. A 78/2008. (IV. 3.) Kormány rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló rendelet értelmében – mivel a fürdőzés jogszabályi feltételei nem biztosítottak – így az emberi élet elsődleges védelme érdekében fürdőzni SZIGORÚAN TILOS!
  1. Tilos a tavon minden vízi sporttal kapcsolatos tevékenység folytatása (pl. szörfözés, vitorlázás stb)!
  1. A téli időszak alatt a tó jegén a különféle sportolási lehetőség (korcsolyázás, egyéb téli sportolási lehetőség) – különös figyelemmel a tó sajátosságaira – TILOS!
  1. Lékhorgászat akkor engedélyezett, ha a külön rendelkezés szerinti feltételek adottak!

V. VÍZI KÖZLEKEDÉS RENDJE

  1. Általános szabályok:
  1. A tavon csónak használata csak a szigetek, horgásztanyák megközelítésére és hal fárasztására engedélyezett.
  2. Telkenként (és tulajdonosonként) maximum egy db csónak használata engedélyezett!
  3. A telek tulajdonos – amennyiben csónakkal rendelkezik – köteles a csónakját az egyesületnél regisztráltatni! A kapott regisztrációs kódot a csónak látható részére felfesteni, vagy egyéb módon rögzíteni (pl. látható táblán, vagy gravírozással, stb)!
  4. A csónak tulajdonosa, vagy vezetője köteles gondoskodni, hogy a csónak felszereltsége, műszaki állapota a hajózási szabályokban megfogalmazott követelményeknek megfeleljen (részleteket lásd később)!
  5. A csónak vezetője köteles a csónakkal kellő távolságban elhaladni a parttól, horgászpadtól, vagy a horgászok bevetett felszereléseitől, valamint a horgászok által dőlő bójával megjelölt horgász helyektől!
  6. A tavon vitorlás csónak, (szél erejét felhasználó vízi jármű), vagy felfújható vízi jármű (pl csónak gumimatrac, stb), kajak, kenu, stb nem használható!
  7. Robbanó motoros vízi jármű használata a tavon TILOS! Kivételt képez, a Tórendészet (halőrök), rendőrség, polgárőrség, tűzoltóság, a feladatkörükhöz tartozó esetekben! Ezen szabályok alóli felmentést kizárólag az egyesület vezetősége adhat ki, külön indokolt esetben!
  8. Elektromos csónakmotor maximum 55 libra tolóerőig használható (Ez a teljesítmény is elegendő nagyjából 1500 kg megmozgatására)!
  9. Csónakot az vezethet, aki: 14. életévét betöltötte, úszni tud, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait. Nem áll ital, vagy egyéb bódító, tudatmódosító szer hatása alatt!
  10. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt egy legalább a 16. életévét betöltött vezetőt kell kijelölni. Gépi meghajtású csónak esetén a vezető legalább 17 éves kell, hogy legyen. Csónakkal a parttól vagy más kikötőhelyről elindulni, és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja, vagy veszélyezteti.
  11. Nagy viharban, vagy viharos szélben, vagy nagy ködben a csónak használata – az emberi élet megóvása érdekében – nem ajánlott!
  12. A tavon maximum 6 méter hosszúságú csónak használható! Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehetséges külön kérelem alapján! Az ilyen irányú kérelmet írásban kell benyújtani, külön indokolással az egyesület címére! A döntésről a kérelmező írásban kap választ!
  1. Csónaknak minősül a tavunkon:
  1. A 2000. évi XLII. törvény 87. § (3) bekezdése szerint a csónak olyan vízi jármű, ami hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősül,
  2. emberi erővel hajtott, és felépítménnyel nem rendelkezik.
  3. Testhossza nem hosszabb 6 méternél.
  1. A csónak kötelező felszereltsége:
  1. A csónakban tartózkodó 16. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db mentőmellény,
  2. A csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db evező,
  3. Egy darab a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony. (A horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),
  4. Egy darab, legalább egy liter űrméretű vízmerő, kikötésre és horgonyzásra alkalmas megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 folyóméter.
  5. Egy elektromos üzemű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízi járműnek jelezni tud.
  6. A csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla, vagy jól látható módon való felfestés,
  7. a csónak orrában és farrészében kialakított légtartály, mely az esetleges elsüllyedést megakadályozza.
  8. éjszaka napkeltéig, a csónakkal közlekedő személy köteles a csónakot fehér színű jól látható fényforrással ellátni (lehet ledes is, de reflektor fényforrás nem alkalmazható) a láthatóság miatt és a balesetek elkerülése érdekében!

VI. A STÉG ÉPÍTÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS SZABÁLYAI

  1. A stéggel rendelkező tulajdonosok kötelesek a stéget megjelölni a telek számával ( pl. II/1., vagy utca, házszám megjelöléssel). A Jelzést úgy kell elhelyezni, hogy az a vízről jól látható legyen.
  2. A stégek mérete a bejáróval együttesen nem haladhatja meg a 15 négyzetmétert!
  3. Új stég, építése csak az illetékes önkormányzat előírásnak figyelembevételével történhet.
  4. A csónakkikötőkben a szigetek megközelítésére tárolt csónakok tulajdonosai kötelesek a használt kikötő karbantartását közösen elvégezni, saját költségen! Szükség esetén kérhetik az egyesület segítségét, de a felmerülő költségeket közösen kell megfizetniük.

VII. A Tórend szabályainak betartását ellenőrizheti:

  1. A halászati őr:
  1. A rendészeti törvény rendelkezései alapján a halászati őr rendészeti feladatokat ellátó személynek minősül, és a halgazdálkodásra jogosult (a horgászegyesület) alkalmazza.
  2. A Hhvtv 56. §. bek. szerint: A halgazdálkodásra jogosult (a horgászegyesület) KÖTELES a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről – halászati őr útján – gondoskodni.
  3. A halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyenruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie.
  4. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:
  5. a jogellenes cselekményen elkövetésével tetten ért (pl. jogosulatlan horgászat/halászat) személyt, ha nem igazolja személyazonosságát a rendőrhatóság kiérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatarthatja,
  6. a jogellenes cselekmény elkövetésével tetten ért személytől az elkövetéshez használt bizonyítékként felhasználható eszközt a rendőrségnek, a halgazdálkodásra jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti,
  7. a jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosító adatait, lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait kezelheti (jegyzőkönyvbe rögzíti),
  8. a jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát, csomagját és járművét átvizsgálhatja, valamint járművét feltartóztathatja abban az esetben, ha feltételezhető, hogy abban jogellenesen megszerzett dolog (nem feltétlenül kell horgászathoz, vagy halászathoz kapcsolódnia) található.
  1. A Tórend betartása érdekében együttműködünk:
  2. A helyileg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőrséggel, közterület felügyelettel, polgárőrséggel, helyi önkormányzatok illetékes hatóságaival, szakhatóságokkal.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Tórend 2020. február 01. napjától lép hatályba!

Az egyesület a magasabb szintű törvények és rendelkezések, valamint jelen tórendben megfogalmazott szabályokat megszegőkkel szemben – az esettől függően – hatósági eljárást, büntető feljelentést, polgárjogi kártérítési igényt kezdeményezhet!

A vízparton és környékén való tartózkodás mindenkinek csak saját felelősségére történhet!

A hatályos jogszabályok és az azokon alapuló tórend megszegése miatt esetlegesen bekövetkező károkért, vagy balesetekért az egyesület felelősséget nem vállal!

Egyesület vezetősége!