Csepel-Szigetszentmiklósi Kavicsbánya-tó horgászrendje

Víztér kód: 13-111-1-4

Hatályos: 2020. február 01-től- visszavonásig

A Halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. Tv. és a végrehajtására kiadott 133/2013. ( XII. 29.) VM rendelete, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényben alapján a Csepel-Szigetszentmiklós Kavicsbánya-tóra (Továbbiakban: Tóra) az alábbi egységes helyi horgászrendet határozza meg

1. Általános előírások

2. Tilalmi idők és korlátozások

3. A tavon történő horgászat szabályai

4. Halőrzés általános szabályai

5. Horgász etika szabályai

I. Általános előírások

A tavon a MOHOSZ Országos Horgászrendje érvényes, az alábbi egyesületi kiegészítésekkel és szigorításokkal.

1. A horgászatra jogosult horgászás közben köteles magánál tartani személyazonosító okmányát, állami horgászjegy és fogási naplóját, a területi jegyét. Az okmányok hiányában a horgászat megkezdése TILOS!

2. A felsorolt okmányokat az ellenőrzésre jogosult személy a hatósági jogkörben eljáró személy, halászati őr, társadalmi halőr felszólítására köteles átadni. (a részletszabályokat lás: V. Halőrzés általános szabályai fejezet alatt!)

3. A tavon horgászni az jogosult, aki állami jeggyel, fogási naplóval, turista állami horgászjeggyel rendelkezik, ezen kívül a Tóra kiváltott érvényes területi jegye van. Az állami jegy és az éves területi jegy a kiváltást követő év január 31-ig érvényes a fogási naplóval együtt. A horgászati év február 01-én kezdődik és a következő év január 31-ig tart.

4. A fogási napló pontos vezetése alapvető követelmény minden horgász számára. A fogási naplóba a horgász a kifogott és megtartani kívánt darabszám korlátozás alá eső halat a horogtól való megszabadítás után, azonnal köteles bejegyezni (fogási napló adattartalmának megfelelően). A horgászatot csak azt követően fojtathatja. Az elvitelre megtartott egyéb hal beírását a horgászat befejezése után kell összegezve beírni. A fogási naplóba beírt téves bejegyzést kizárólag csak úgy lehet korrigálni, hogy a teljes sort át kell húzni egy vonallal olyan módon, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A helyes szöveget új sorba kell bejegyezni, úgy, hogy mindkettő tisztán kivehető legyen. A korábbi bejegyzés átírása tilos!

5. A napi horgászatot csak előzetes tájékozódás után lehet megkezdeni. A helyi szabályok nem ismeretére való hivatkozás utólag nem fogadható el. Gyermekhorgász és fogyatékkal élő horgász esetében az előzetes tájékozódást az a személy köteles megtenni akinek a felügyeletére van bízva.

6. gyermek horgász: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 40. § (3) bekezdésében meghatározott, horgászegyesületi tagsággal nem rendelkező személy; vagyis: Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy horgászvizsga és horgászegyesületi tagság hiányában is kiadható. Gyermek horgász a kijelölt és felügyeletet ellátó személy távolléte esetén nem horgászhat!

   • Gyermekhorgász – állandó felügyelet mellett – legfeljebb egy úszós és azon egy db egyágú horoggal felszerelt horgász bottal horgászhat.

7. ifjúsági horgász: a 10. életévét betöltött 18 év alatti, valamint az adott naptári évben 18. életévét betöltő; nappali tagozatos közép- vagy felsőfokú felsőoktatási tanulmányokat folytató személy esetében 22 év alatti, valamint az adott naptári évben 22. életévét betöltő, gyermek horgásznak nem minősülő, állami horgászvizsgával rendelkező, horgászegyesületi tagsággal rendelkező személy;

• ifjúsági horgász egy horgászbottal, azon maximum két db egyágú horoggal felszerelt horgász készséggel horgászhat,

• vagy rablóhalas horgászat esetén egy horgászbottal,

  1. élőhalas horgászat esetében) egy db maximum 3 ágú horoggal,

  2. pergető horgászat esetében egy db boltban vásárolható műcsalival engedélyezett.

8. Felnőtt horgász: a 18. életévét betöltő felnőtt korú tagok amennyiben kizáró ok nem áll fenn, saját elhatározása szerint lehet tag.

   • Felnőtt horgász egyszerre két bottal, botonként maximum két db egyágú horoggal felszerelt horgász készséggel horgászhat, vagy;

1. • rablóhalas horgászat esetén botonként:

     1. élőhalas horgászat esetében botonként egy db maximum 3 ágú horoggal,

     2. pergető horgászat esetében egy db boltban vásárolható műcsalival engedélyezett.

1. • Valamint ezzel egyidejűleg egy darab 1 négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat,

II. Tilalmi idők és korlátozások

1. az egyes halfajok szerinti fogási tilalmak a MOHOSZ Országos Horgászrendjében foglaltak szerint érvényesek, (Lásd: állami horgászjegy és fogási napló ide vonatkozó rendelkezéseit), az alábbi eltérésekkel!

2. Az országos horgászrendtől eltérő tilalmi idők:

   • csuka: fajlagos tilalmi idő február 01-április 30-ig!

   • Compó: egész évben tilos megtartani

   • pisztrángsügér (fekete sügér): egész évben tilos megtartani !

   • sebes pisztráng: egész évben tilos megtartani!

   • Süllő: egész évben tilos megtartani!

   • Ezüst árász : napi 3 kg, heti 6 kg, éves 50 kg.

   • Törpeharcsa fogási mennyisége nincs korlátozva! Kifogásuk esetén visszaengedésük tilos!

3. A helyi horgászrend szerint halak kifogható mérettartománya:

• ponty: legalább 30 cm 5 kg feletti nem tartható meg , nem vihető el

• amur: legalább 50 cm 8 kg felett nem tartható meg, nem vihető el

• balin: legalább 50 cm

• csuka: legalább 50 cm 4 kg feletti nem tartható meg, nem vihető el

• sügér: legalább 15 cm

• Keszegfélék:

-dévérkeszeg: legalább 10 cm 25 cm felett nem tartható meg, nem vihető el

-bagolykeszeg: legalább 10 cm

-bodorka: legalább 5 cm 20 cm felett nem tartható meg, nem vihető el

-lapos keszeg: legalább 10 cm

Kifogható hal mennyisége:

1. Felnőtt horgász (kétbotos területi jeggyel rendelkező), napijeggyel, vagy turista jeggyel történő horgász legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb kettő, darabonként legfeljebb egyágú, horoggal felszerelt horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab 1 négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat, általa fogható hal mennyisége:

1. ponty összesen: napi 2 db, heti 6 db, évente 40 db

2. amur összesen: napi 1 db, heti 2 db, évente 15 db

3. balin összesen: napi 1 db, heti 3 db, évente 12 db

4. csuka összesen: napi 1 db, heti 2 db , évente 8 db

5. egyéb, méret és védett halfajok kivételével: napi 3 kg, heti 6 kg, évente maximum 50 kg. Kivételt képez a törpeharcsa, melyre nincs korlátozás,

6. a darabszám korlátozás alá eső halfajokból naponta összesen 3 db fogható, a 3 db-ból 2 db lehet azonos halfaj a fenti korlátozások figyelembe vételével.

2. Ifjúsági horgász egy- legfeljebb , darabonként legfeljebb egyágú, horoggal felszerelt- horgászkészséget, valamint egyidejűleg egy darab 1 négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat, általa fogható:

1. 1. 1. ponty összesen: napi 1 db, heti 2db, évente 20db.

      2. amur összesen : napi 1 db, heti 1 db, évente 5 db

      3. balin összesen: napi 1 db heti 2 db , évente 5 db

      4. csuka összesen: napi 1 db heti 1 db , évente 4db

      5. egyéb hal: napi 3 kg, heti 6 kg (helyi tilalom figyelembevételével)

      6. a darabszám korlátozás alá eső halfajokból naponta összesen 2 db fogható, ezek nem lehetnek azonos halfajok

      7. ezüstkárász és törpeharcsa esetében nincs korlátozás, kifogásuk esetén visszaengedni tilos!

3. Gyermekhorgász egy darab, egyágú horoggal felszerelt úszós készséget használhat, az általa kifogható hal mennyisége:

1. 1. ponty: összesen: napi 1 db, heti 2 db, évi 10 db

   2. amur: napi 1 db, heti 1 db, évente 3 db.

   3. Balin: napi 1 db, heti 1 db, évente 2 db.

   4. egyéb hal: napi 1 kg, heti 3 kg, évente 20 kg. ( helyi tilalom figyelembevételével)

   5. ezüstkárász és törpeharcsa esetében nincs korlátozás, kifogásuk esetén visszaengedni tilos!

   6. gyermekhorgász csak nagykorú személy közvetlen felügyelete mellett, maximum 5 méteres távolságon belül horgászhat

   7. gyermekek éjszaka még felnőtt felügyelete mellett sem horgászhatnak

   8. Turista állami horgászjeggyel rendelkező személy egy bottal, maximum kettő darabonként legfeljebb egyágú horoggal felszerelt horgászkészséget, valamint egy darab, 1 négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó emelőhálót használhat. Rablóhalas horgászat esetén legfeljebb egy db háromágú horoggal, vagy egy db boltban vásárolt műcsalival felszerelt horgászkészséggel horgászhat, a napijegyet kiváltókra vonatkozó szabályok szerint.

4. Napijegyes horgász: által fogható hal mennyisége:

4. 1. ponty összesen: napi 2 db,

   2. amur összesen: napi 1 db,

   3. balin összesen: napi 1 db,

   4. csuka összesen: napi 1 db,

   5. egyéb (méret és védett halfalfajok kivételével) napi 3 kg

   6. A darabszám korlátozás alá eső halfajokból naponta összesen 2 db fogható.

   7. A törpeharcsa nincs korlátozva! Kifogása esetén visszaengedése tilos!

5. Hétvégi jegyes horgász által kifogható hal mennyisége:

   1. ponty összesen: napi 2 db, heti 6 db , évente 40 db,

   2. amur összesen: napi 1 db, heti 2 db , évente 15 db,

   3. balin összesen: napi 1 db , heti 3 db , évente 12 db

   4. csuka összesen: napi 1 db , heti 2 db , évente 8 db

   5. egyéb (méret és védett halfalfajok kivételével) napi 3 kg , heti 6 kg évente 50 kg (helyi tilalom figyelembe vételével ).

   6. A darabszám korlátozás alá eső halfajokból naponta összesen 3 db fogható, a 3 db-ból 2 db lehet azonos halfaj, a heti kvóta figyelembe vételével.

Ha a horgász az éves területi jegye birtokában egy adott vízterületen kifogta a 100 darabos „kvótát”, újabb éves jegyet ugyanoda már nem válthat.

133/2013 (XII. 29.) VM rendelet 27 § (8) bekezdés értelmében: Egy horgász részére egy halgazdálkodási vízterületen – ide nem értve az igazoltan elveszett vagy megsemmisült jegy pótlását és az összevont területi jegyek kiadását – évente egy darab éves területi jegy adható ki azzal, hogy egy adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában az évente kifogható halmennyiség nem haladhatja meg a helyi horgászrendben meghatározott éves kifogható mennyiséget.

Az egyesületi tagok esetében az éves mennyiség elvitele után újabb éves területi jegy kiadására nincs lehetőség! Amennyiben tovább szeretne horgászni, napijeggyel vagy hétvégi jeggyel teheti meg, az arra vonatkozó szabályok szerint!

III. A TAVON TÖRTÉNŐ HORGÁSZAT SZABÁLYAI

1. A tavon horgászni reggel 05.00 órától 22.00 óráig lehet. Május 1-től augusztus 31-ig 04.00 órától 24.00-ig lehet.

2. Az éjszakai horgászatra lehetőség van hétvégeken, pénteken és szombati napokon, mely, május első péntekétől október utolsó vasárnapjáig tart. Amennyiben állami ünnep miatt a hétvége előbb kezdődik, vagy hosszabb ideig tart, illetőleg ha két munkaszüneti nap hétköznapra esik, úgy az éjszakai horgászatot erre vonatkozóan is értelemszerűen alkalmazni kell.

3. Napijeggyel, hétvégi jeggyel éjszaka horgászni lehet az előző pontban megfogalmazottak szerint.

4. Horgász szerelék behordása semmilyen módon nem engedélyezett!

5. Minden horgász köteles magánál tartani: pontymatracot vagy egyéb olyan eszközt, melyre biztonsággal leteheti a kifogott halat, különös figyelemmel a védett és méretkorlátozás alá tartozó halfajok megóvása érdekében; halmérleget; hosszmérő eszközt; haltartót; merítőt; golyóstollat; a szabad parton horgászó szemeteszsákot. A felsorolt eszközök hiányban horgászatot megkezdeni tilos!

6. Horgászni a szabad partról és a horgász telkekről lehet.

7. A tavon a „nudinál” lévő náddal és egyéb vízinövényekkel benőtt madárszigeten egész évben horgászat tilos! A terület Kíméleti területnek van kijelölve! GPS koordinátái: N 47°22´52” E 19º03´59”-től N 47º23´01” E 19º04´03”-ig. A kijelölt kíméleti terület megtekinthető a csepeli-joszerencset-he. Hu oldalon!

8. Csónakos horgászat a tavon nem engedélyezett. Csónakból horgászni még a parthoz, stéghez kikötve is tilos! A hal biztonságos megfogása érdekében csónak használata a fárasztás idejére engedélyezett!

9. Csónakot csak a szigeten lévő telkek megközelítésére, illetve etetésre, vagy hal fárasztására szabad használni.

10. A tavon halradart használni csak a horgászhely előtti meder feltérképezésére és az etető bója elhelyezéséhez lehet.

11. Az etetés helyét 1 darab akadálymenetes dőlőbójával ( csőbója) lehet megjelölni. A bóját kihelyezni március 1.től október 31-ig lehet. Ezen időtartamon kívül a bóját a tóból el kell távolítani. A szabad napijegyes (vagy telkekről történő horgászat eseteiben) a horgász által etetett hely marker úszóval is megjelölhető. A horgászat befejezését követően a marker úszót ki kell venni!

12. Etetésre csak olyan etetőanyagot lehet használni mely nem rontja a vízminőséget, különféle magvak azok őrleményeit, valamint a horgász üzletekben vásárolt etetőanyagokat. A horgászat során felhasználható etetőanyag mennyisége horgászonként napi maximum 3 kg.

13. A tavon fonott zsinórt használata engedélyezett.

14. A békés halakra történő horgászmódszerek közül bármelyik alkalmazható. Tiltott módszerrel, vagy eszközzel történő hal kifogása TILOS, az feljelentés von maga után!

15. Pergető horgászat megengedett de csak akkor ha a környezetben tartózkodó horgászokat nem zavarja. Pergetni csak gyári kialakítású kereskedelmi forgalomban kapható mű csalival lehet.

16. Rablóhalra történő horgászat során, ha valaki elérte a napi engedélyezett darabszámot, annak továbbiakban rablóhal kifogására alkalmas készséggel horgászni tilos!

17. Élő csalival való rablóhalas horgászat estén a méretkorlátozás alá eső keszegfélék és egyéb védett halfajok egyedeit felhasználni tilos!

18. Az 1 négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó emelőháló kizárólag rablóhal kifogására szolgáló „csalihal” kimerítésére használható. Más egyéb hal, illetőleg étkezésre, vagy állatok etetésére alkalmas mennyiségű hal kimerítése és elvitele tilos! Gyermekhorgász csalifogó hálót nem használhat!

19. A horgászat alkalmával, napnyugtától, napkeltéig a horgász köteles horgászhelyét folyamatosan és jól láthatóan megvilágítani. A horgászhelyek megvilágítás csak olyan fényforrással történhet, amely a többi horgászt nem zavarja. Amennyiben a megvilágítás bármely okból megszűnik úgy a horgászat tovább nem folytatható!

20. Téli időszakban a tavon jégről lehetőség van lékhorgászatra, ha az időjárás viszonyok lehetővé teszik, és biztonságosan lehet a jégen tartózkodni. Erre vonatkozóan azt az időjárási helyzetet kell figyelembe venni, amikor a jég vastagsága minimum a 10 cm-t meghaladja, a jég nem olvad, és nem mozog. A lékhorgászatot csak két személy együttes jelenlétével lehet folytatni, egyedül tilos! A lékhorgászatot minden egyes személy csak saját felelősség vállalással végezheti. A horgászat során10 m-es kötéllel ,2-3 m-es deszkával rendelkezni kell. A jégen melegedés céljából tüzet gyújtani és alkoholt fogyasztani tilos! A lékhorgászathoz legfeljebb 1 nm-es lék vágható. Aki a jégen 1 nm-es, vagy ennél kisebb léket vág, távozáskor köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, a vízparton található természetes anyagokat is fel lehet használni ( pl. nád, száraz ágak, stb.).

21. A horgász tanyákról történő lékhorgászatra az általános szabályok a mérvadóak.

22. A horgász a bevetett horgász készségétől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén haladéktalanul beavatkozhasson. A horgász készségeket felügyelet nélkül hagyni TILOS, még rövid időre sem!

23. Ha a zsákmányból a horog biztonsággal nem távolítható el, a zsinórt (előkét) a horoghoz eső legközelebbi részen el kell vágni, a hal életbemaradása érdekében.

24. Tilos a halak kopoltyújába, szemgödrébe nyúlni vagy nagyobb sérülés esetén visszadobni.

25. A kifogott és megtartani szándékozott halat (kivéve a csalihalat) haltartó szákban vagy, felkantározva (szájbilincsre fűzve) vízben kell tartani.

Azt a halat amit a horgász nem kíván megtartani, azonnal és kíméletesen a vízbe vissza kell engedni, azt elajándékozni és másik horgásznak átadni tilos!

A megtartani kívánt halat, később kifogott másik hallal kicserélni ugyancsak tilos!

Más horgásszal közös haltartó szák használata tilos!

Drótszák, vagy egyéb fém haltartó eszköz használata tilos!

26. A kifogott zsákmányt a horgászhelyen jól látható módon kell tárolni. A horgásztanyákon a halat legfeljebb három napig engedélyezett tartani!

27. A szabad parton történő horgászat esetén a kifogott halat a vízparton megtisztítani, étkezésre felhasználni tilos! A horgászat befejezése után tilos a halat haltartóban vagy kikötve tárolás céljából hátrahagyni. Szemetes helyen horgászni tilos! A horgászat megkezdése előtt, illetve a horgászat során keletkezett hulladékot a horgász által magával vitt szemetes zsákba össze kell gyűjtenie és azt a horgászat befejeztével magával kell vinnie.

28. Tilos a kifogott, megtartott halat élve a vízpartról az országos horgászrendben foglaltaktól eltérő módon elvinni!

29. Az ívás időszakában az ívó halakat semmiféle módon nem szabad zavarni !

30. A vízparti növényzetet irtani tilos!

3. TÁRSADALMI MUNKA

1. A felnőtt, ifjúsági egyesületi tagok részére társadalmi munka a tó és környezete, valamint a halak és más hasznos víziállat védelme érdekében a vezetőség esetenként elrendelheti.

2. Férfiaknál 70 évnél, nőknél 65 évnél idősebbeknél a munkavégzés önkéntes.

IV. A HALŐRZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A halőrzés szabályait, a halászati őrrel és a társadalmi halőrrel szemben támasztott követelményeket a halgazdálkodásról és a halvédelméről szóló 2013. évi CII. törvény (továbbiakban: Hhvtv), a 133/2013 (12.29) VM rendelet és a rendészeti törvény, a 2012. évi CXX. törvény (továbbiakban: rendészeti törvény) szabályozza.

A halászati őr jogállása:

A rendészeti törvény rendelkezései alapján a halászati őr rendészeti feladatokat ellátó személynek minősül, és a halgazdálkodásra jogosult (a horgászegyesület) alkalmazza.
A Hhvtv 56. §. bek. szerint: A halgazdálkodásra jogosult (a horgászegyesület) KÖTELES a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről – halászati őr útján – gondoskodni.
A halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyenruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie.
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:

1. azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,

2. a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,

3. a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni,

4. a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,

5. a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki:

   1. tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik, ideértve a megengedettnél több horgászkészség vagy halászeszköz használatát,

   2. nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,

   3. kíméleti területen horgászik vagy halászik,

   4. tilalmi időszakban a tilalom, vagy védettség alá eső hal egyedét kifogja,

   5. a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi,

   6. a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja.

6. az ellenszegülés megtörése érdekében testi kényszert vagy vegyi eszközt alkalmazhat,

• • a jogellenes cselekményen elkövetésével tetten ért (pl. jogosulatlan horgászat/halászat) személyt, ha nem igazolja személyazonosságát a rendőrhatóság kiérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatarthatja,

  • a jogellenes cselekmény elkövetésével tetten ért személytől az elkövetéshez használt bizonyítékként felhasználható eszközt a rendőrségnek, a halgazdálkodásra jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti,

  • a jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosító adatait, lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait kezelheti (jegyzőkönyvbe rögzíti),

  • a jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát, csomagját és járművét átvizsgálhatja, valamint járművét feltartóztathatja abban az esetben, ha feltételezhető, hogy abban jogellenesen megszerzett dolog (nem feltétlenül kell horgászathoz, vagy halászathoz kapcsolódnia) található.

A halászati őrök felügyeletét a halgazdálkodási hatóság – a rendőrséggel együtt – látja el.

6. A társadalmi halőr jogállása:

A Hhvtv. 57. § szerint A halgazdálkodásra jogosult (a horgászegyesület) kérelmére – ha a halászati őrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt – a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg.

A társadalmi halőr jogosult:

1. 1. a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és azok átvételére,

   2. halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,

   3. a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén

• • • a hal visszatartására a halászati őr megérkezéséig,

    • vagy a hal visszaengedésére.

    • A társadalmi halőr jogosult a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

V. HORGÁSZETIKA SZABÁLYAI

A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kulturált ember, a horgász megad másoknak és elvár másoktól. A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat, ezért fokozottan ügyeljünk a viselkedési normák betartására.

1. A horgász a vizek partján kikapcsolódva, a halfogáson keresztül élményt szerezve, felfrissülve mindig a sportszerű horgászatra, a szabályok betartására, a természeti környezettel való összhangra és nem mindenáron történő halfogásra törekszik.

2. A horgászok kikapcsolódásának lényege a vizek, partok csendje, nyugalma, felüdülést jelentő természeti környezete és a halfogás élménye. Azért, hogy mindez érvényesülhessen a horgász kerülje a kiabálást, hangoskodást, a technikai eszközök hangos működtetését és tartózkodjon a másokat megbotránkoztató beszédstílustól, vízpartokra nem illő viselkedéstől nehogy ezzel mások pihenését, kikapcsolódását megzavarja.

3. A horgász alapvető érdeke a vizek környezetének, természeti értékeinek, a halállományának védelme, ezért tekintse kötelezettségének a horgászhelyének tisztán tartását és a vize, egyesülete környezetvédelmi munkájában való részvételt. Mindenkor védjük a halak élőhelyét a vizeket és vízparti környezetet. A felelős horgász tiszteli a környezetet. Horgászatkor ne hagyjunk semmilyen szemetet – beleértve a kopott, levágott damilokat, horgokat (ezek veszélyesek lehetnek másokra és az állatvilágra is), csalikat magunk után a vízen, a vízparton, a víz környezetében.

4. Soha ne öntsünk ki semmilyen szennyezőanyagot sem a vízbe, sem a talajra. A horgászhelyünket tartsuk mindig szemétmentesen és tisztán hagyjuk hátra. A területről elvitt hulladékot megfelelő módon, az erre a célra kijelölt nyilvános szeméttartókba, konténerekbe, vagy az otthoni szemétgyűjtőkbe helyezzük el. Minimalizáljuk a vizek, vízfolyások töltéseinek és partszakaszainak az erózióját, pusztulását. Támogassuk a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi törekvéseket. Értesítsük a vízhasznosítót (halőrét), és az illetékes hatóságot a bekövetkezett környezetkárosodásról, vízszennyezésekről, halbetegségekről.

5. Minden személy, aki horgászik a vizeken, a vízpartokon egyenlő függetlenül kortól, nemtől, beosztástól, tapasztalattól. Legyünk udvariasak más horgásztársakkal, tiszteljük más horgászok jogait. Tartsuk tiszteletben a többi horgász és a szabadban pihenni vágyók jogait. Tiszteljük a tulajdonjogokat és ne kövessünk el birtokháborítást magánkézben lévő földeken és vizeken.

6. Rendszeresen gyarapítsuk horgászati ismereteinket és tudásunkat. Folyamatosan keressünk új ismereteket és tapasztalatokat. Osszuk meg tudásunkat és tapasztalatainkat másokkal.

7. Gyakoroljuk és tartsuk be a horgászatra vonatkozó szabályokat.

8. Ismerjük meg és tartsuk be a hajózási szabályokat is.

9. Részesítsük előnyben a sporthorgászatot és mindig tartsuk be a horgászrendi előírásokat.

10. Legyünk együttműködőek és megértőek a bennünket képviselő, a közösségi döntést végrehajtó horgászegyesületünk felé, munkánkkal, javaslatainkkal segítsük az egyesület törekvéseit.

11. A horgászversenyek és a horgász versenysportnak a törekvése a felszerelések, a fogástechnika fejlesztése az eredményesség és halat kímélő módszerek kialakítása érdekében. A horgászversenyek mottója: a megfogott hallal való kíméletes bánásmód, a halak biztonságos élve tartása, majd a mérlegelést követő mielőbbi elengedése. A három órát meghaladó versenyek során a halak kímélése a gyakori, szakaszos mérlegeléssel és visszaengedéssel valósul meg.

12. A nagy látogatottságú, kedvelt horgászhelyeken a később érkezők mindig úgy helyezkedjenek el, hogy az ott lévőket a horgászásban ne zavarják és horgászkészségünk bedobása ne jelentsen másokra balesetveszélyt. Adjunk másnak is helyet, teret a horgászathoz. Ne zsúfolódjunk össze, tartsunk kellő távolságot egymástól. Olyan felszerelést használjunk, amivel irányítani lehet a halat és amivel távol tudjuk tartani a többi horgásztól. Amikor valaki mellettünk akaszt egy halat és várható, hogy az a fárasztáshoz az előttünk lévő területre is szükség lesz akkor vegyük ki a felszerelésünket a vízből ezzel is segítsünk a horgásztársnak a hal megfogásában. Lehetőleg gyorsan szákoljuk meg a halat, hogy a többi horgász visszatehesse horgászkészségét a vízbe.

13. A horgászat során becsüljük és védjük a vízi környezet minden lakóját és mindig kíméletesen bánjunk minden hallal. Ha valamely vízszakaszon sorozatosan méreten aluli, vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében változtassunk helyet és szükség szerint módszert. Ez akkor is indokolt, ha szabályosan horgászva sorozatosan kívülről akad a halba a horog. Szándékosan sohase akasszunk halat kívülről! Az etikus horgász elengedi azokat a halakat, melyek kívülről akadtak.

14. Horgászat közben mindig gondoljuk át, hogy fogásunkból mennyi halra van szükségünk, és csak annyi halat tartsunk meg, amennyire szükségünk van, ne dobjuk el pazarlóan halzsákmányunkat. A szükségtelen mennyiségű halat és azokat, melyeknek elvitelét az előírások tiltják, a fogást követően óvatosan és sértetlenül, nagyon kíméletesen engedjük vissza, lehetőség szerint ki se vegyük a vízből. Ha kíméletesen visszaengedjük a halakat, később újra lehetőség nyílik majd a megfogásukra.

15. Mindig megfelelő módon tároljuk a fogott halat! Ne pocsékoljuk, dobjuk ki a szemétbe a megfogott halzsákmányt. Ne tartsunk meg halzsákmányt csak azért, hogy mutogassuk, felvágjunk vele. A halakat ne tegyük ki lassú fulladásnak. A hal megölése mindig legyen gyors és humánus.

16. Tegyünk meg mindent a nem honos növények és állatok nem kívánatos terjedésének megakadályozása érdekében. Ismerjük meg a nem kívánatos fajokat, és segítsünk megelőzni elterjedésüket. Horgászként sohase telepítsünk halakat, vagy növényeket a vizekbe. A haltelepítésekre csak a víz hasznosítójának van joga. Ne használjunk olyan élő csalihalat, amely más vízterületről származik, és ne telepítsünk idegen halfajokat, mivel azok életben maradva elszaporodhatnak horgászvizeinkben. Tegyünk meg mindent az invazív, idegen, terjeszkedő halfajok elszaporodásának megelőzése érdekében.

17. A horgász óvja, védi a vizek halállományát és nem irigyli másoktól a halfogás élményét. Tapasztalataival, tanácsaival lehetősége szerint segíti horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkezett horgászvendégeket, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.

18. A horgász a halőrök és más hivatalos személyek által végzett ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért, a vizek halállományának és környezetének védelme érdekében végeznek.

19. Azokat a horgászokat, akik megszegik a törvényeket és az előírásokat, erre figyelmeztessük, vagy jelezzük a szabálytalanságot a halőr, a vízhasznosító részére.

20. A vízparti és nyíltvízi horgászat veszélyforrásokat is rejt, ezek elkerülése és a kultúrált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok fogyasztásától. A sportszerű, etikus horgászok azok, akik mindenkor figyelnek a vizek halállományára, a víz környezetére, természeti értékeire, betartják a törvényi és horgászrendi előírásokat és a horgászat általános etikai alapelveit.

A Horgászetika szabályait a MOHOSZ által írt eredeti szövegrészt felhasználva került kiadásra!

A szövegrész megegyezik a MOHOSZ szövegszerkezetével, bizonyos átformálást követően.